2009. június 14., vasárnap

Budapest-Nicaragua















Budapest – New York





Azt talan mindannyian tudjatok, hogy utunkat aprilis 27-en New Yorkban kezdtuk el, ahol korulbelul 1 hetet toltottunk. New York magaert beszel, rengeteg a latnivalo, rengteg az ember es ebbol kifolyolag nagyon szines a varos.Mi korulbelul napi 10-13 orakat koszaltunk az utcakon es este 10-11 korul hullan doltunk az agyba. Az elso lany, akinel 3 napig szalltunk meg Brooklynban lakott, a pap pedig Bronxban. A koltozes napjan csupan a metron 2.5 orat toltottunk. Tehat, aki New Yorkba kivankozik szamoljon par nappal mindenkepp.A lannyal ellentetben a volt papbacsi nagyon kedves volt, hihetetlen, hogy nemely embernek milyen bizalma van idegenek fele. 20 evet toltott Afrikaban misszionariuskent, bejarta szinte egesz Latin-Amerikat, ugyhogy meselnivalo mindig akadt. Nala barmikor lehet lakni Aki nem tudna mind a ket helyen a couchsurfing segitsegevel talaltunk szallast.Erdmes megnezni… Sot mi tobb minket ez huzott ki a pacbol a repteren is.New York – Fort LauderdaleMajus 4-en indult volna az esti orakban NY kisebbik reptererol a Spirit Airlines altal uzemeltetett jaratunk Fort Lauderdalebe, ahol nem is gondoltuk, hogy repulot kell valtanunk ahhoz, hogy megerkezzunk Managuaba, Nicaragua ‘rettegett’ fovarosaba.Becsekkolaskor varatlan fordulat tortent, -amint kesobb kiderult ennel a tarsasagnal nem is olyan varatlan- kozoltek, hogy a rossz idojaras miatt sajnos kesik a gep, igy nem fogjuk elerni a csatakozo jartot es a legkozelebbi gep 3 nap mulva esedekes.Normal esetben ilyenkor az ember kap valami karpotlast, vagy legalabb biztositanak szallast…, de szerencsejukre az esore/idojarasra tudtak fogni mindent, amely allitlag az egyetlen eset, amikor nem tartoznak az utasoknak semmivel.Ekkor egyszerre sebes pozitiv es negativ gondolatok cikaztak a fejunkben, milyen jo is, hogy Floridaban tolthetunk 3 teljes napot, de hol fogunk lakni, mi lesz a Managuaban lefoglalt szallassal, akik mellesleg csak a mi 5-dik konyorgo levelunkre jonnek ertunk a repterre (ejjel 1-kor), mi lesz a nagypapaval, aki Ometepe szigeten var minket es azt hiszi majd, hogy elvesztunk a fovarosban…A helyzet adott volt. Orulunk, hogy megyunk Floridaba.Meg a repteren gyorsan irtunk nehany embernek a couchsurfingen, hogy ez meg ez tortenet es nem tudna-e valaki fogadni minket. Ha nem is aznap estere, hiszen ejfel-1 korul landoltunk, talan a kovetkezo ket ejszakara… En nem hittem volna, hogy ez tenyleg ilyen szuperul mukodik, hogy ennyi nyitott ember van a vilagban.Leszallas utan meg meg sem kaptuk a csomagokat, amikor egy nagyon kedves email vart minket. Brandy szeretettel vart minket, tenyleg gyonyoru, a tengerparttol kb 10 percre fekvo hazaban. Annak ellenere, hogy aznap erkezett hozza egy masik par Kanadabol, minket is elszallasolt. Azonnal kulcsot nyomott a kezunkbe, mondta, hogy holnap o koran megy dolgozni, de erezzuk magunkat otthon, hasznaljuk a bicikliket es majd este talalkozunkMondanom sem kell ez igazan meglepeteskent ert.Masnap a kanadai parral reggeli utan Miamiba mentunk (nekik volt autojuk: napi 13 USD-ert bereltek).A maradek napjainkat Fort L-ben toltottuk, ahol mindketten sikerult nagyon vicces foltokban leegnunk, cirkaltunk a hatalmas, felbecsulhetetlen erteku villak kozott, amelyek szinte termeszetes tartozeka volt az orias meretu jacht is.3 nap utan szomoru bucsut vettunk Brandytol is trinidadi baratjatol, akik nem csak szallast, de meg repteri transzfert is szolgaltattak nekunk. Tenyleg, igazan kedves emberek.Fort Lauderdale – NicaraguaMajus 4-e helyett 7-en este az ejfeli orakban megerkeztunk Nicaragua fovarosaba, Managuaba. A ‘legendak’ szerint az orszagban az esti orkaban, fokenta a fovarosban nem erdemes koszalni, igy kicsit felenken tettem ki a labam a repterrol.Persze, rengeteg amerikai turista erkezett velunk egyutt, hiszen Nicaragua kedvelt szorf paradicsom is.10 perces taxiut utan megerkeztunk a vendeghazba, ahol nagyon egyszeru, de tiszta szoba vart minket.Masnap egy kis reggeli seta utan a szallasadonk segitett fogni egy taxit, amiben ugyan mar harman ultek, de mi meg gond nelkul kenyelembe helyezzuk magunkat a picurnya csomagjainkkal, gondoltak.Utkozben kiszortuk a tobbi utast es a buszallomasnal mar csak mi maradtunk. Az elmeny, ami itt fogadott, felejthetetlen ilyenben meg Azsiaban sem volt reszunk, hiszen ott jo szokasukat megtartva (valoszinuleg a vallas miatt is) akarmennyire kozelkerulnek hozzad nem erintenek meg. Itt sajnos ez nem igy van. Segitoen, mielott meg kiszalltunk volna a kocsibol, mar nyitottak a csomagtartot, hogy kivegyek a taskainkat. Itt korulbelul 15 emberrol beszelek. Lelassultsag nem elony A helyzetet leginkabb egy hatalmas hangyabolyhoz tudnam hasonlitani, amibol alig lehet kitorni. Mindekozben torkaszakadabol uvolti mindegyikuk a varos nevet, ahova az o altaluk preferalt busz indul.Szerencsenkre a mi jaratunk nem parkolt messze, igy felmenekultnk az amerikabol importalt kozel 40 eves iskolabuszra, ahol kenyelembe helyezhettuk magunkat a 2 oras ut erejeig.Kocsikulcs fordulassal megszolalt a zene es Aventura osszes szamat vegigbulizhattuk Rivasig. A buszo itt leintesre allnak meg, utasok fel-le, kinek hol kenyelmesRivastol nem messze talalhato a kikoto, ahonnan az egy oras hajouttal meg is erkezunk Kozep-Amerika legnagyobb tavanak szigetere, Ometepere.A hoseg tikkaszto, de mi ennek orulunk…az emberek szinte csak spanyolul beszelnek, en ennek is orulok, legalabb nagyobb a nyomas, hogy temposan megtanuljuk az alapokat. Mivel a szigeten csak varoskak vannak, az embereket kerdezoskodes segitsegevel talalja meg az ember. Utca, hazszam ismeretlen. A nagypapat, akihez jottunk csak ugy ismerik, hogy a nemet – el aleman -, pedig mar 21 eve itt lakik. Par percen belul tenyleg meg is talaltuk, aki eppen keresztrejtvenyt fejtett a fedett teraszon. Manueltol suttogva kerdeztem, hogy szerinte jo otlet-e, ha a csapbol folyo vizet isszuk, de kiderult itt Azsiaval ellentetben ihato a csapviz (a szigeten biztos). Miutan lehutottuk magunkat a jeges vizzel, megismertuk a csalad tobbi tagjat is.Dedlefen (nagypapa, tegnap unnepelte 79-dik szuletesnapjat) kivul itt lakik a felesege, aki 25 evvel fiatalabb nala (helyi asszony). Rajtuk kivul a no lanya, aki sokat nincs a szigeten es az o masik ket lanya, akik 6 & 12 evesek. A telken 3 kulonallo haz all, az egyikben lakunk mi, ez a legujabban epitett, talan legszebbnek mondhato. Bar, nem mintha itt barki is torodne ezzel. A kert szep, rendezett, de a szobak, a hazak nagyon egyszeruek. A falakat nem festik le, egy agy, egy szekreny es slussz.A konyha, mosogato es mosoresz a fedett terasz alatt talalhato. Az eddigi eszreveteleim alapjan a helyi nok napi elfoglaltsaga a mosasbol (termeszeesen kezzel – mar en is megtanulam), talan a kerti locsolasbol, a szomszed kuksolasabol es a nagyon egyszeru fozesbol all. Nemzeti etelkent titulalt gallopinto – vorosbab rizzsel osszekeverve – napi eledel minden csaladban.Az elso napokaban nagyon nehez volt megszokni, hogy itt minden olyan lassan torteneik, itt mindenki raer, semmi rohanas. A sziget csendjet a zeneszo, a lopatak dobogasa, a gyerekek zsivalya, a busz dudahangja, a nok kezenek mosas kozbeni surlodasa tori meg.Termeszetesen, kozert itt nincsen, minden sarkon valamit tudsz venni, ha szerencsed van, lesz aki mast arul mint a tobbiek.A lanyok itt 15 eves korukban erik el az erettseget, hogy noknek titulaljak oket. Ettol a kortol kezdve mar barki kikezdhet veluk. Igy nem csoda, hogy atlagosan 3-4 gyermek edesanyja egy korunkbeli lany.Persze, ez azt is jelenti, hogy a ferfiaknak meg csak ekkor kezdodik az elet java, a lanyoknak meg szexualis teren kezd veget erni. Szules utan nem torodnek magukkal egyaltalan es meglepoen nagyon tulsulyosak.A nagypapa hobbibol nemetet tanit ingyen barkinek. Osszesen 5 tanitvanya van.:) ebbol is 4 testver. Az otodik fiu azt mesete multkor viccesen, hogy o 8 testvererol tud, a tobbit szerinte az apja se tudja.Ahol lakunk a nonek is 3 gyereke van 3 apatol, de a gyerekek meg soha nem lattak az apjukat… tehat itt aztan lehet meselni az idealis csaladmodellrol.Az orszag rengeteg segitseget kap kulfoldiektol, onkentesektol, a turizmus fejlodik, de nem hiszem, hogy itt az emberek egyaltalan felkeszultek lennenek nagyobb szamu turistak fogadasara.Reggel 6 ora van, Manuel elindult megmaszni az egyik vulkant, remelem visszater…En mar hallom a szobaban, hogy valaki elkezdte sikalni a ruhakat.Hamarosan nekiallok a spanyoltanulasnak, aztan van egy talalkozonk egy sraccal, aki par eve vett egy telket es sajat kezuleg epiti a hotelszeruseget. 3-4 hazbol allo komplexum es mar csak az egyik haz fele hianyzik.Mivel itt a fozesnek tenyleg semmi kulturaja nincsen kitalaltuk, hogy nehany alap dolgot (hogy kell teszat fozni…) megtanitok ket lanynak, akik majd szakacskodnak. Szamitasainkkal ellentetben nem hiszem, hogy meg egy hetnel tovabb maradunk a szigeten, ez meg eleg lesz arra, hogy korbejarjuk az egeszet. Mondanom sem kell, termeszetileg gyonyoru, ket hatalmas vulkan labanal, gyonyoru madarak, dzsungel…